Nahát elérkezett ez a nap is... :) Ma tettünk egy sétát a hutongosból turistaközponttá avanazsált második pekingi lakhelyünk - mármint az 5 évvel ezelőtti második lakhelyünk - környékén. Itt van az aranyhalacskás szálló is, ahol legelőször szálltunk meg Timurral. Megebédeltünk, aztán a Timur beült az egyik ruhabolt kirakati dekorációjába :
Imádták a népek az utcán:
alig bírtak elválni tőle:
..de hiába minden, holnap úgyis tovarepül.
Szóval szépen összecsomagoltunk...
...aztán ma átköltöztünk egy hotelba. Közben kiderült, hogy a Timur egyenesen odavan a szállodákért: lelkesen rohangál a folyosókon, vigyorogva toporog a kopogó gránit köveken. Ezt a mostanit - ahova elfelejtettek aranyhalakat telepíteni - "sziklás"-nak hívja, mert egy nagy kőtömb díszíti a lobbit.
Hát itt a sziklásban meg megint szuper, mert ugyanolyan klasszul lehet munkálkodni a fürdőjében, mint az eddigi szállásokon. Sőt talán még jobban is.
Hát itt a Timur!
Egyébiránt ma pakoltunk. Holnap áttelepszünk két napra az átmeneti szállásra -- erre azért volt szükség, mert vízumgondok miatt a tervezett holnapi napon még nem, csak hétfőn fogunk búcsút inteni a Kínai Népköztársaság fővárosának.
Nos, amint azt a cím is mutatja, nagyon-de-nagyon elfáradtunk mostanra. Ráadásul tökéletes szmogkeretbe foglalódik az itt-tartózkodásunk, ami még súlyosbítja a helyzetet, mert sokkal hamarabb kidől az ember, ha kicsit intézni kell ezt-azt a szabadban. Hát így néz ki mostanában egy napos délelőtt:
...ez meg a délután:
Timurkát -- aki hál' istennek, meg az inhalátornak és szerintem az echinacea-szirupnak, kijjebb keveredett a fullasztó takonyból -- nem is vittük ki, csak este, mert muszáj volt valami finom ázsiait ennünk. Nahát itt, a rámenezőben kapta Timur ezt a koktélkeverőt -- általában mindenhol megdobják valami kedves semmiséggel -- , úgyhogy azóta megy, ha éppen nincs a keze ügyében, a "vörös csillag hol van?!".
Megkezdődött a végjáték: a levegő ma minden eddig tapasztalt szennyezettségre rávert, a Timurnak szegénykének megtelt az orra úgy, hogy nincs alvás éjjel egyikünknek se, közben én napi 2-3 programot bonyolítok, a fiúk meg a lakásban készülnek a szebb jövőre. Mostanában nem a mese-DVD-k a menők, hanem az idáig ősszegyűlt videófelvételek. Az "Elmo!", "Futrinka utca!", "Ugrifüles!" helyett a "Timurt nézzük" - a parancs mostanában. Timur mellett az inhalátor, amit mindenkinek ajánlok, ha több-kevesebb időre Kínába készül.
Ez volt az egyik első szava kíniul a Petinek, aztán ugye meg is vette az oldalkocsist. Ami - hiába szeretjük olyan nagyon - azóta is néha úgy szuperál, mint egy igazi kínai motocsö, tehát a pekingi küldetés egyik fontos pontja volt a pótalkatrész-beszerzés. Erre egy külvárosi oldalkocsis motorszalon/raktár területén került sor, igazi fiús program keretében. Timurkának ez a piros csíkos fekete jött be a legjobban, egyfolytában ki-be szállt az oldalkocsijából.
Veszprém és a Városliget után íme a pekingi. Mikor a Peti megkérdezte, hogy akar-e ma az állatkertbe menni, a Timur azt válaszolta, hogy nem, mivel most ő Kínában van. Elmagyaráztuk, hogy nem kell azért hazamenni, itt is van, sőt metróval kell megközelíteni, erre rávágta -- még mindig valamelyik kisautót tologatva a szófa támláján -- , hogy tudja ő azt persze, a kismetróval. De nem, ez itt egy másik, a helyi, ahol a panda lakik -- na erre sikerült valahogy összeszedelőzködni.
Naigen, mert a körülmények úgy hozták, hogy a plüsspanda-hátizsák mellé tegnap még beszerződött egy pandamintás sportharisnya is, úgyhogy szerencsésen meg volt ágyazva a mai programnak.
Leszámítva, hogy bejött a hideg (nappal 5, éjjel -2 ) semmi újdonság nem történt. Timur ma is körbenézett a játszóházban, ahol egy hete csapkodta a zsalut -- ma állítólag visszafogottabb volt, mert csak lányok tartózkodtak a helyszínen. Aztán eljöttek értem a kávézó-könyvtár Bookworm-ba, ahol első vasárnap jártunk. Utána még beszaladtunk egy kis zárás előtti alkudozásra a "jáksó"-ba is. Itt már előre köszönnek nekünk, főleg a Timurka miatt, aki ma kapott a jáksós lányoktól egy aranymintás piros selyemzacskót, tele fini kekszes-cukorral.
Illetve volt valami újdonság!: a Peti elvitte a Timurt a McDonalds'ba (itt Mai Dang Lao), mert úgy szereti a sültkrumplit (a T.), és a minap a CCTV angol nyelvű adásán láttuk, hogy milyen klasszul meghíznak a kínai gyerekek a meki-kajától. Kép nem készült -- a Peti nem merte lefotózni, ahogy a kis ártatlan fiúcska a piros-sárga bűn barlangjában lakmározik. Ráadásul Kínában.
Na a huszonhatodik napot - kék ég, csípős szél, tiszta levegő, szombati bevásárlás + nekem három vernisszázs - egy szuper koreai barbeque-val koronáztuk meg.
.. és persze itt is a hölgykoszorú. A kamera pont lecsúszott az ajnározásról, csak a visszaszolgáltatást sikerült elkapnunk:
Hát így kell egyszerre uralni két járművet: (pontosabban két piros járművet)
...és aztán vannak igazán gyors járművek is:
-- Timur ma újrázott a Chaoyang Parkban.
Ez vadi újdonság - bár lehet, hogy már napok óta mondta, de csak most értettük meg -, és mivel nagy volt utána a kacagás, ma rengetegszer elhangzott a Timur szájából, hogy "akutyafáját!".
Óriási szél fújt, így ma inkább itthon maradtunk (= sok mesenézés), úgyhogy a kijelentést olyan sajnálatos szituációkban eresztette el, mint pl. amikor Morzsa kutya a Futrinka utcából hirtelen megfázik az esőben tett séta után; vagy amikor Dumbo mamáját megkötözik, mert a kiselefántja védelmében törni-zúzni kezd...
...rólunk meg közben kiderül, hogy plüsspandával és kalóz DVD-kkel vesztegetjük meg a gyereket.
...nincs mit írni igazából arról, hogy mennyire jól tűri a Timur a sorozatos felnőttprogramokat, hogy milyen tökéletesen le tudja magát kötni azzal, hogy sódert rugdos egy pocsolyába és mennyire be tud lelkesülni attól, hogy 20-30 métert az utcaszint fölött 120 centivel tehet meg akármilyen barátságtalan terepen...
Kis galérialátogatás:
...kis tópiszkálás:
...kis halacskázás:
..s mindez egy helyen.
Ezeken a mai vacsoraképeken jól látszik, hogy már rutinná vált a pekingi kacsa Timurka számára. 
Egyébként ez az a kacsaétterem, ahova először mentünk el, amikor kb. 8 éve Pekingbe érkeztünk. Azóta pont kétszer annyiba kerül a kacsa.
Úgy nyár közepe-vége óta a Timur totál beszari lett, ha gyerekekkel találkozott. Kicsit aggasztó is, ha az ember nem tudja, hogy ez ebben a korban gyakran előfordul.
Viszont ma, a lakásunkhoz tartozó beltéri játszótéren bebizonyította, hogy akár a nemzetközi mezőnyben is képes megállni a helyét, ha rá kerül a sor.
..mondjuk remélem, nem a következő Hu Csintao-ra csapta rá ilyen határozottan a zsalugátert.
Hú, ma volt talán a legkoszosabb a levegő mióta itt vagyunk - pedig az első napokat leszámítva idáig egész jól alakult a helyzet: két hét szuper napsütés és kék ég. Ma viszont az egészségügyi határérték duplája volt a szálló por, ezt érezni és látni is lehetett, de muszáj volt egy kicsit kimennünk, egyrészt, hogy végezzek a teendőkkel, másrészt meg a Timur is borzasztóan tud unatkozni, ha egyáltalán nem mozdulunk ki a lakásból.
Mi ugyan csak néhány órára, és a súlyosabb pillanatokban Timur szája elé nyaksálat tekerve mentünk a szabadba, viszont vannak gyerekek, akik ezen a levegőn nőnek fel. Mint például az itt - az egyik városkerülő autópálya le- és felhajtó kereszteződésénél berendezett játszótéren - levegőző kisded:
Talán ez, a Chaoyang parkban eltöltött volt eddig a legszebb napja a Timurnak Pekingben!
Mostanra már annyira keni-vágja a Timurka ezt a kínai kortárs művészeti dolgot, hogy akár taníthatná is:
..és beszél az állatok nyelvén:
Ma felmentünk a Dobtoronyba, ahol még a Peti sem járt:
...s onnan néztünk szerteszét...
Mivel a Timur otthon, az Attilában a gangra néző konyhaablakból is imád nézelődni - közben elmondja többször is, hogy "szép. kilátás." - nagyon meg volt elégedve a programmal.
Este megnéztük a "jáksó" kínálatát, ahol isteni hamisított cuccokat lehet vásárolni. Timur itt is hozta a népszerűségi indexét:
.. a jáksó sztárja:
Már alig maradt bejárandó művésztelep. Persze még akad egy-kettő, de szerencsére úgy tűnik, a Timur élvezi a nagy külső és belső tereket. Ráadásul általában mindenhol vannak állatok - halak tavacskástul, macskák, kutyák - , vagy ha éppen nincsenek, akkor is ott a pick-up vagy a volkswagen.
A mai helyünkön is voltak kutyák, halak és egy óriási kalitkába zárva néhány galamb. Mivel Timurovics Pekingben fedezte fel igazán magának az Ugrifülest, azaz az utóbbi napokban legalább 40-szer látta ezt az epizódot, ezért aztán igencsak fel volt háborodva a rácsos megoldás láttán!
